Ha külső körülményeidben nem az jelenik meg, amit szeretnél, tudnod kell, az mindig belülről fakad.
Mert tulajdonképpen az jelenik meg, amit szeretnél.
Csak a „szeretnél” az nem mindig az, amit tudatosan is gondolsz.
A tudatalatti „szeretnél” sokkal erősebb, mint a tudatos.
Ilyenkor úgy érzed, nem te irányítasz. Pedig, igen, a benned megkövesedett emléklenyomatok, és az arra való reakcióid, ami a kötőerőknek megfelelően alakul mostani életedben.
Valójában tehát Te irányítasz. Csak az eredmény nem az, amire valóban vágysz.
Reakcióid ilyenkor sablonosak, lélekre nem jellemzőek. Egészen eltávolodsz attól, amit Forrásnak nevezel, belegabalyodsz saját negatív köreidbe, karmikus örvényedbe.
A fókusznak az Önmegvalósításon kell lenni. Nem a munkán, nem a párkapcsolaton, de nem is az egón!
Ha mindig azon dolgozol, hogy utad fénnyel teli, a Forrás felé mutató legyen, automatikusan rendeződik a munkád, a párkapcsolatod és minden más.
Csak Te nem hiszel benne, és mindig az anyagot választod, futod ugyanazokat a köröket…